2015 Július

“RehabÓra” – Kisdiák érzékenyítő nap Mórahalmon 

“Rehabóra” Ez a neve annak az érzékenyítő rendezvénynek, amellyel Csongrád megye különböző településein látogatnak meg fogyatékkal élő munkatársaink, önkénteseink, barátaink arra fogékony, nyitott embereket, nemtől, kortól, társadalmi státusztól függetlenül. Farkas Laci a kerekesszékesek, Kurucsai Szabi pedig a vakok mindennapjaival ismertette meg a megjelent általános iskolásokat, július 1-jén, ezúttal Mórahalmon. A hatás pedig nem maradt el. Egy kisdiák érzékeny hangvételű levélben „búcsúztatta” a megjelent két- és négylábú, új barátaikat. Ezért pedig máris megérte. Valahol ez az érzékenyítés lényege. Nem egyszerű dolog ugyanis fogyatékkal élni, még nehezebb azonban meg nem értettséggel találkozni. Mi azon vagyunk, hogy ez ne legyen. Efelé tettünk egy fontos lépést Mórahalmon. Utunk azonban nem ért véget…

Szívből jövő ajándékok határon túlra

Alapítványunk önkéntese, Kubatov Ilona és a Csongrád Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház munkatársai adták át a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak azt a mintegy 20 zsáknyi adományt, amit a két szervezet munkatársai, önkéntesei és egyéb, a környezetünkben található, segítő szándékú emberek gyűjtöttek össze azért, hogy a dévai Alapítvány által gondozott árváknak, nehéz sorsú gyerekeknek segíthessenek ezzel is.
A felajánlások között voltak ruhaneműkön kívül informatikai eszközök, könyvek, játékok is. A segítség érzésén túl felemelő pillanatokat szerzett a találkozás Böjte Csaba atyával, amikor átvette a felajánlásokat.

Civil Plató a 25. Nemzetközi Kamionos Country Találkozón

Kamionzajban is eljutott az üzenet.

Július 18-án, szombaton kamionok között népszerűsítettük a Horizont Rehabilitációs Közhasznú Alapítványt valamint partnereit, és játszhattunk egy jót. Ismét voltak fából készült karikák, amelyeket egy vasrúdra kellett rádobni (így lett a fából vas), valamint alternatív teke, vízipisztolyos céltábla, és kiskarikás dobálások. Lehetett rajzolni, festegetni. Mondanunk sem kell, a szép számmal jelen lévő kisgyerekek voltak a leglelkesebbek, ám miközben ők játszottak, a szülők érdeklődve hallgatták az Alapítvány programját, ezúttal kötetlen beszélgetések formájában. Kiderült, többen találkoztak hasonló jellegű, megváltozott munkaképességű emberek munkakörülményeit, vagy bármely más, mindennapi körülményeit érintő problémákkal. Azt vettük észre, az együttérzés, és a változás iránti össztársadalmi igény megvan a kamionosok, családjaik, vagy éppen kedvelőik körében is. A munka mellett azonban nekünk is jutott idő szórakozásra. Kiemelendő számunkra, hogy önkéntesünk, Álmos nála többszörösen nagyobb darab, és talán nagyobb bendőjű embereket megszégyenítve nyerte meg az óriáspalacsinta-evő versenyt. Gratulálunk Álmos! 🙂